A fázisok kiegyenlítése egy lakásban

Mohó. Áram szerint csökkenő sorrendbe rendezi a készülékeket, és mindegyiket az abban a pillanatban legkevésbé terhelt fázisra teszi; Haladó és Haladó+ módban oda, ahol a helyzetek csúcsa a legkevésbé nő. Gyors, és ez a szerkesztő automatikus elosztótervezésének elve is, de minden készülékről egyszer dönt, és a döntést nem vizsgálja felül — kis háznál, néhány nagy készülékkel, elszalaszthatja az optimális elosztást.

Optimális. Egyszerű módban kimerítő keresést végez, és levágja azokat az ágakat, amelyek már nem múlhatják felül az aktuális megoldást; ha a számítási kereten belül végez, az eredmény „bizonyítottan optimális”. Haladó és Haladó+ módban a mohó és néhány további elosztásból indul, majd addig helyez át és cserél készülékeket a fázisok között, amíg a csúcs csökken — az eredmény a legjobb talált, az alsó korláttal együtt kijelezve, hogy lásd, milyen közel van az elméleti optimumhoz.

Mindkét algoritmus először mindhárom fázis között szétosztja a lámpákat és a fix készülék nélküli dugaszolóaljzatokat — fajtánként (világítás, dugaszolóaljzatok, egyéb alkalmi készülékek) egy fázisra legfeljebb eggyel több áramkör jut, mint egy másikra —, és csak utána egyenlíti ki a többit. Azt, hogy melyik áramkör melyik fázisra kerül, továbbra is az algoritmus választja ki.

Azonos csúcsnál mindkettő azt a bekötést választja, amelynél a fázisok minden pillanatban egyenletesebben terheltek, Haladó és Haladó+ módban pedig a teljes beépített terhelésen is (egy szokásos pillanat léptékére vetítve, hogy ne nyomja el a többit). A csúcs marad az első szempont: ha a beépített terhelésen kisebb százalék megemelné a csúcsot, azt nem választja.

Mindkét algoritmus a fázisonkénti aritmetikai áramra optimalizál, Σ P/(230 V·λ): ez készülékről készülékre összeadódik, és nagyobb vagy egyenlő a valós áramnál, így a csúcs és az In-hez viszonyított minősítés a biztonságos oldalon van. Az aszimmetria (max − min, a százalék) ugyanebből a mennyiségből számolódik, nem a valós áramból, ezért nem a biztonságos oldali határ: a valós aszimmetria kissé nagyobb vagy kisebb is lehet.