I7-2011 kalkulátor · Anexa 6.1 BETA

Közvetlen villámcsapások gyakorisága (ND)

Becsülje meg, hogy átlagosan évente hány villám csap be egy épületbe, a méretei, a környék zivataros napjai és az elhelyezkedése alapján. Ez egy kockázatértékelés első lépése — nem a villámvédelemre vonatkozó végső döntés.

ÎN DEZVOLTARE

Pagină în dezvoltare — funcționalitățile se pot schimba sau pot avea erori.

Hogyan számoljuk

Az Anexa 6.1 három tagja

Az ND a talajszintű villámcsapás-sűrűség, az épület által „vonzott” kisülések felülete és egy elhelyezkedési tényező szorzataként adódik.

1

Ng — talajszintű villámcsapás-sűrűség

Hány villám csap be évente egy négyzetkilométernyi területre. Ha nincs Ng-térkép, mérsékelt övi területekre a Td-ből becsülhető, vagyis az évi zivataros napok számából (a villámtérképekből, Anexa 6.11).

Ng = 0,1 × Td [trăsnete/km²·an]

2

Ad — egyenértékű kitettségi felület területe

Az épület körüli virtuális felület, amelyen egy villám a szerkezetet eltalálná. Erősen nő a H magassággal: egy magas épület sokkal nagyobb területről „vonzza” a kisüléseket. Az L, W és H méterben adandó meg.

Ad = L×W + 6×H×(L+W) + 9×π×H² [m²]

3

ND — a szerkezetet érő villámcsapások éves átlagos száma

A sűrűség, a terület és a Cd elhelyezkedési tényező szorzata, 10⁻⁶-nal skálázva (mivel az Ng km²-re, az Ad pedig m²-re vonatkozik). Az eredmény egy gyakoriság: általában nagyon kis szám, pl. 2,4·10⁻⁴ villámcsapás évente.

ND = Ng × Ad × Cd × 10⁻⁶ [trăsnete/an]

4

Cd — elhelyezkedési tényező

Figyelembe veszi a környezetet (A6.1.2 táblázat): magasabb épületekkel/fákkal körülvett objektum 0,25; azonos magasságú vagy alacsonyabbakkal körülvett 0,5; magában álló objektum 1; magában álló objektum domb- vagy hegytetőn 2. Egy magában álló, magas objektum sokkal kitettebb.

Kalkulátor

Számítsa ki épülete ND értékét

Adja meg a méreteket, a villámcsapás-sűrűség forrását és az elhelyezkedést. Az eredmények automatikusan frissülnek.

Az épület méretei

m
m
m

Villámcsapás-sűrűség

nap

Románia síkvidéki területeire tájékoztató jelleggel ~30 zivataros nap/év használatos; a pontos zónaértékhez ellenőrizze a villámtérképet (Anexa 6.11).

Az épület elhelyezkedése

Eredmények

Ng — talajszintű sűrűség3,00 1/km²·an
Ad — egyenértékű terület2.986 m²
ND — villámcsapások évente4,48·10⁻³ 1/an
Becsapódások közötti átlagos időköz~223 év

Mérsékelt gyakoriság: néhány száz évenkénti becsapódás nagyságrendje. Érdemes folytatni a kockázatértékelést, különösen ha az épületben személyek vagy érzékeny berendezések vannak.

Az ND nem a védelmi döntés

Az ND csupán a közvetlen becsapódások gyakorisága. Hogy szükséges-e villámvédelem és milyen védelmi szint (NPT I–IV), azt az R kockázatértékelés — a kockázati összetevők összege — alapján kell meghatározni, a tolerálható RT kockázathoz hasonlítva, az I7-2011 Anexa 6.2 és 6.3 szerint. Ez a kalkulátor nem helyettesíti azt az értékelést.

A képletek az I7-2011 Anexa 6.1-ből származnak: Ng = 0,1 × Td (A6.1.1), Ad = L×W + 6×H×(L+W) + 9×π×H² egy magában álló, sík terepen lévő szerkezetre (A6.1.2) és ND = Ng × Ad × Cd × 10⁻⁶ (A6.1.4). Összetett alakú szerkezeteknél az Ad területet grafikusan kell meghatározni, nem az egyszerű képlettel.

Következő lépés

Az ND-től a villámvédelmi döntésig

A becsapódások gyakorisága csak egy bemenet. A döntést az I7-2011 Anexa 6.2 és 6.3 szerinti kockázatértékeléssel kell meghozni.

1

Azonosítsa a veszélyes eseményeket

A szerkezetet érő közvetlen becsapódáson (ND) túl a kockázat figyelembe veszi a szerkezet melletti, a csatlakozó vezetékeket (elektromos hálózat, telekommunikáció) érő és az ezek melletti becsapódásokat is. Mindegyik hozzájárul a kockázati összetevőkhöz.

2

Számítsa ki az R kockázatot és hasonlítsa az RT-hez

A teljes R kockázat a releváns kockázati összetevők (emberélet vesztése, közszolgáltatások, vagyon stb.) összegzéséből adódik, és a tolerálható RT kockázathoz hasonlítjuk. Ha R meghaladja az RT-t, védelmi intézkedések szükségesek.

3

Válassza ki az NPT védelmi szintet

Ha védelem szükséges, meg kell határozni a villámvédelmi szintet (NPT I–IV) és a kapcsolódó intézkedéseket (külső villámvédelmi rendszer, egyenpotenciálú összekötések, SPD-k). Az SPD-k hatékonysága attól az NPT-től függ, amelyre tervezték őket.

A teljes kockázatértékelést (Anexa 6.2 és 6.3) és az NPT kiválasztását a villámvédelmi rendszer tervezője végzi. Ez az eszköz csak az Anexa 6.1 szerinti ND számítást fedi le.